A tisztítótűz tulajdonképpen egyfajta túlvilági gyónás, illetve az elégtétel elvégzése. Azért vezekelnek az ott lévők, hogy bűneik hatása csökkenjen a világban.
Ha nem a tökéletes szentség állapotában halunk meg, akkor tisztulás vár ránk, mely noha tényleges szenvedésekkel jár együtt, csak átmeneti állapot, ahonnan a dicsőséges (örök) életre jut mindenki. Azok viszont, akik egyértelműen elutasítják Isten közeledését haláluk után, örök kárhozatra ítéltetik, saját magukat.
„A testtől elvált lélek, aki abban a tisztaságban leledzik, amelyben megteremtetett, azonnal és önként veti magát a tisztítótűzbe, mivel felismeri magában az akadályt, és egyúttal felfogja, hogy ezt az akadályt a tisztítótűzön kívül semmi más nem törölheti le róla” – olvashatjuk Genovai Szent Katalin értekezésében a tisztítótűzről (Traktátum a tisztítótűzről, 1. fejezet).
„Bár Isten szeretete, mely a lelket túlárasztja – amennyire látom – olyan nagy megelégedettséget ad neki, hogy ezt szavakkal nem is lehet kifejezni, de ez a megelégedettség a lélektől nem veszi el a tisztítótűzben kínjainak legkisebb szikráját sem; ellenkezőleg, éppen abból áll gyötrelme, hogy a szeretet gátolva van, és a kín annál erősebb, minél nagyobb a szeretet tökéletessége, amelyre Isten a lelket képessé tette. Ily módon a lélek a tisztítótűzben a legnagyobb örömet és a legnagyobb fájdalmat éli át, és az egyik nem közömbösíti, nem oltja el a másikat.” (Traktátum a tisztítótűzről, 12. fejezet).
A tisztítótűzbe kerülő szenvedő lelkek számára, elképzelhetetlenül fontosak az imádságaink – különösen a keresztúti ájtatosság és a rózsafüzér, a szentmise-felajánlások, de az értük vállalt kisebb-nagyobb áldozataink, egyéb felajánlásaink is. Valamennyi lélek, saját bűnei súlya és következményei alapján vállalja magára elégtételét, amelynek mértéke és időtartama ily módon nem azonos. Imáinkkal, felajánlásainkkal jelentősen enyhíteni tudunk szenvedéseiken.
Szalézi Szent Ferenc gondolatai a tisztítótűzről
Francia püspök, lelkiségi író, egyházszervező és teológus (1567-1622)
Jean Pierre Camus püspök (1584-1652) – Szalézi Szent Ferenc tanítványa és életrajzírója, Szalézi Szent Ferenc lelke című művében arról számol be, hogy a szent püspök számtalanszor figyelmeztette papjait, hogy a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek ne csak a kínjairól és büntetéséről beszéljenek a híveiknek, hanem „ezek tökéletes istenszeretetéről” is, és az örömről, amit annak tudata ad számukra, hogy a kegyelmi állapotban vannak és biztosan eljutnak Isten boldogító színe-látására:
„A tisztítótűzre való gondolat sokkal alkalmasabb arra, hogy vigaszt öntsön belénk, mint félelmet… Habár a tisztítótűz kínjai valóban olyan nagyok, hogy ezen élet külső fájdalmait nem lehet hozzájuk hasonlítani, de a belső örömök is annyira csodálatosak, hogy e földi élet boldogságait és örömeit messze túlszárnyalják.”
Szalézi Szent Ferenc tisztítótűzről tanított legfontosabb tételei
A lelkek a tisztítótűzben:
– 1. állandó egyesülésben vannak Istennel;
– 2. tökéletesen alávetették magukat Isten legszentebb akaratának; akaratuk annyira bensőségesen formálódott át Isten akaratába, hogy csak azt akarják, amit Isten akar, mégpedig annyira, hogy ha a menny kapui nyitva lennének, akkor sem merészelnének Isten előtt megjelenni, amíg magukon a bűnnek mégoly parányi nyomát észlelik;
– 3. önként és szeretetben vetik alá magukat a tisztulásnak, csak hogy Istennek tessenek;
– 4. úgy és addig akarnak ott lenni, ahogy és amíg Istennek tetszik;
– 5. már nem tudnak bűnt elkövetni; és nem ismerik a türelmetlenség legkisebb rezdülését sem, és nem követik el a legkisebb hibát sem;
– 6. mindenek felett szeretik Istent tökéletes, tiszta, önzetlen szeretettel;
– 7. angyalok vigasztalják a lelkeket ott;
– 8. már biztosak örök üdvösségükben, és reményeiket már soha semmi nem hiúsíthatja meg;
– 9. a lelkeknek a legnagyobb keserűségük a legmélyebb békességbe van beágyazva;
– 10. bár a fájdalmakat illetően a tisztítótűz olyan, mint a pokol, de a kedvességet illetően, amit Isten szeretete önt a lelkekbe olyan, mint a paradicsom; ez a szeretet erősebb a halálnál és hatalmasabb a pokolnál;
– 11. erre az állapotra, helyre (a tisztítótűzre) sokkal inkább vágyni kell, mint félni tőle, hiszen a tűz lángjai ott szent vágyak és szeretet;
– 12. ugyanakkor mégis szörnyűek, mert a lelkek legvégső állapotát késleltetik, ami Isten színről színre való látásából és szeretetéből áll, és a látás és szeretet által az egész örökkévalóságban az Ő dicsőítéséből és magasztalásából.
A tizenkét pont majd egésze – a hetedik kivételével, szinte szó szerint Genovai Szent Katalin értekezésén alapszik. Szalézi Szent Ferenc nyomatékosan ajánlotta Katalin traktátumának olvasását: „Valahányszor a tisztítótűzről beszélt, nyomatékosan ajánlotta a csodálatos, egészen szeráfi értekezést a tisztítótűzről, amit Szent Katalin valódi sugallatra és isteni megvilágosításból írt.”
A tisztítótűz – 2005. november 8. # magyarkurir.hu
Shouppe X. Ferenc S.J: Tisztulás a halál után (Pax Kiadó, 2001) # karizmatikus.hu
Maria Simma: Élményeim a szenvedő lelkekkel (Marana Tha, 2011)
Emmánuel nővér interjúja Maria Simma-val # andrelowoa.wordpress.com
Traktátum a tisztítótűzről, Genovai Szent Katalin gondolatai # katolikus-honlap.hu
Isteni Irgalmasság kilenced, Szent Fausztina: Napló # katolikus.hu
Offidai Boldog Konrád # szentver.blogspot.com, Boldog Suso Henrik # katolikus.hu
Assisi Szent Ferenc Virágoskertje, Fioretti # ferences.eu
A végidők kérdései, A Tisztítóhely # depositum.hu
Képek:
Holy Mass and Purgatory # michaeljournal.org, Szent Fausztina # wikipedia.org