A régészeti feltárás eredményei, szobrok és festmények

A késő román kori templom gótikus szentélye

A templomban látható szobrok és festmények

A Szent Kelemen plébániatemplom mai formája alapvetően az 1972-1979 között zajló falkutatás, régészeti feltárás és helyreállítás során lett kialakítva. A kutatásban és restaurálásban résztvevők számos, az évszázadok során elveszett és eltakart részletét állították vissza vagy szemléltetni igyekeztek, lehetőségeikhez mérten. A munkálatok végeztével a szentély berendezése is teljesen megújult. Csak az 1861-es Szent Kelemen festmény látható ma a szentélyben korábbi műalkotásai, illetve berendezési tárgyai közül. Szép, 1872-es egykori főoltára szerencsére megmaradhatott a templomban, és a déli oldalkápolnában került elhelyezésre. Az ezredforduló tájékán tűzzománc képekkel gazdagodott a templom, amelyek Hertay Mária alkotásai. (A székek, padok egy része is ekkortájt készült a szentélyben, igazodva a korábbiak stílusához).

A szentély értékei

  • a gótikus keretbe foglalt, nagyméretű festmény id. Storno Ferenc munkája, mely templomunk védőszentjét, I. Szent Kelemen pápát ábrázolja, amint a lábánál víz fakadt a személyéhez kapcsolódó legenda szerint (1861)
  • a szentély központi elemei a tölgyfából készült oltár, felette a keresztre feszített Jézus szobra, valamint a tabernákulum (Farkas Lajos, Bp. 1979, ill. a corpus a kereszten: Körösényi Tamás, 1979)
  • a szentségház ajtaján Hertay Mária „Jó Pásztor” tűzzománc képe (1998),  beépített örökmécsese közepén pedig az ősi, római Szent Kelemen bazilika alapjának kis darabja látható (1979)
  • Hertay Mária tűzzománc alkotása ékesíti az oltárt is (~2000)
  • a szentélyben látható további tölgyfa bútorzat (felolvasó állvány, húsvéti gyertya állványa, kisasztalka, a papi székek és a zsámolyok eredeti darabjai – Farkas Lajos, Bp. 1979, ill. az újabb székek és zsámolyok, állványok – Luxl Ferenc, 1999)

A hajó

  • a tűzzománc keresztúti stációk – Hertay Mária munkái (1998, Gyimesi Pálné adományából)
  • a diadalív tövében a fából készült barokk, faragott szobrok – Szent István király a jogarral és Szent László király a pallossal (felt. a 18. század eleje)
  • Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja a szentély előtti üvegablak a hajótérben (Körösényiné Sebestyén Judit, Fekete Sándor, 1979)
  • Szent Pál látható a karzat feletti üvegablakon (1927)
  • Lourdes-i Szűz Mária szobor a karzat alatti mellékoltárnál (festett fa, Párizs, 1922)

Az oldalkápolnák

  • északi (baloldali) mellékkápolna a Jézus Szíve szoborral (n.a.), oldalt az empire stílusú, falba épített keresztelőkúttal (18. sz. körüli), a Szent József és a kis Jézus szobrával (terrakotta, Körösényi Tamás, 1979), valamint a gyóntatószékkel (n.a. / 20. sz.)
  • Az 1923-as gótikus oltár (+ a gyertyatartók; Lorencz Antal, Szombathely) felépítményét 1989-ben készítették el (Luxl Ferenc), amelyben a templom szentélyének korábbi, 1871-es üvegablakait helyezték el. Az ablakok Szent Imrét és Szent Erzsébetet ábrázolják (Wilfing József, 1871 – készíttette: Baur György büki plébános)
  • déli kápolna faragott, gótikus oltára a hármas tagolású oltárképpel – a keresztre feszített Krisztussal, édesanyjával és János apostollal, valamint a gyertyatartók (Storno Ferenc munkái, 1872), illetve oldalt Szent Antal szobra (terrakotta, Körösényi Tamás, 1979)


A kültéri alkotások, emlékművek:

  • a templom déli homlokzata előtt Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857) sírhelye
  • a szentély egyik üvegablaka alatti, régi szőlőindás oszlopon (1711) álló új szobor a Fájdalmas Szűzanyát illusztrálja (2007)
  • Hősök szobra (1924) a két világháború áldozatainak, 1848-as emlékmű (1998)
  • Millenniumi és a millecentenáriumi emlékkő (1996), Holokauszt-emlékmű (2013)
  • Szovjet hősi temető és emlékmű (1946)
  • keresztre feszített Jézus szobra (Csupor László és neje állíttatta, fiúk emlékére, 1896)
  • Szeplőtelen Fogantatás szobor (özv. Pintér Kálmánné építtette férje emlékére, 1904)

Irodalomjegyzék

  • Mezősiné Kozák Éva – A büki rk. templom kutatási eredményei ## Savaria – A Vas Megyei Múzeumok értesítője, 13-14. kötet, 1984 (elektr. változat: hungaricana.hu; kiadja az Országgyűlés Hivatala)
  • Mezősiné Kozák Éva – A büki rk. templom ## Büki római katolikus egyházközség, Nagy József plébános, 1989
  • Mezősiné Kozák Éva – Bük (Műemlékek, 619. szám) ## TKM Egyesület, 1999
  • Lapidarium Hungaricum: Vas megye műemlékeinek töredékei 1. ## Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002 (szerk. Lővei Pál) (elektr. változat: hungaricana.hu; kiadja az Országgyűlés Hivatala)
  • Gyurácz Ferenc – Száz magyar falu könyvesháza, Bük ## Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2000 (elektr. változat: arcanum.hu; Arcanum Digitális Tudománytár)
  • Németh Sándor – Bük első írásos említése ## Vasi szemle, 69. évf. 4. sz., 2015 (elektr. változat: vasiszemle.hu)
  • Csóka József – Dr. Németh Sándor – Sági Ferenc – Bük város monográfiája ## Bük Város Önkormányzata, 2016
  • Hetyéssy István – Bük község monográfiája ## Bük Város Önkormányzata, 2015 (elektr. változat: konyvtarbuk.hu)
  • Szabó József – Bük ## Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal, dr. Molnárné Butty Edit, 1979
  • Szabó József – In memoriam büki hősök és mártírok a második világháborúban ## Büki Polgármesteri Hivatal, dr. Szele Ferenc, 1995
  • A Győri Püspökség Körlevelei, 1938 ( pp. 41-47) ## Győri Egyházmegyei Levéltár (elektr. változat: hungaricana.hu; kiadja az Országgyűlés Hivatala) > ld. 1938
  • Kiszely István – Az ősmagyarok hitvilága ## Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem jegyzete, 2007 (elektr. változat: mek.oszk.hu) > ld. kereszténység felvétele
  • Conversio Bagoariorum et Carantanorum (Salzburg, 870) ## Nótári Tamás tanulmánya és fordítása (p. 18), Aetas, 2000 (elektr. változat: acta.bibl.u-szeged.hu) > ld. Ablánc temploma
  • Vanyó Tihamér – A katolikus restauráció Nyugatmagyarországon (p. 30)## Haladás Könyvkiadóvállalat, 1928 > (elektr. változat: mandaonline.hu) ld. török átnyomulása
  • Botos János – A pengő megsemmisülése, a forint születése 1938–1946 (p. 162) (Múltunk 2016/1) ## Napvilág Kiadó Kft. (elektr. változat: multunk.hu) > ld. pengő értéke
  • Ártörténet (artortenet.hu) > ld. 1930-as évek árai
  • Szabolcs Ottó – Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében (Tanulmányok Budapest Múltjából 15.) (pp. 599-630) ## Akadémiai Kiadó, 1963 (elektr. változat: epa.oszk.hu) > ld. 1920-as évek fizetései
  • Pannon enciklopédia – A magyarság kézikönyve ## Pannon Könyvkiadó, 1993 (elektr. változat: arcanum.hu; Arcanum Digitális Tudománytár) > ld. reformáció
  • Nádasdy III. Ferenc, gróf története (2013) ## nadasdymuzeum.hu > ld. rekatolizáció
  • Egy kedvelt fürdőhely: Bük ## Népújság, 1985. augusztus 27. 200. szám (p. 5) (elektr. változat: hungaricana.hu; kiadja az Országgyűlés Hivatala) > ld. Felsőbüki Nagy Pál
  • Galambos András – Felsőbüki Nagy Pál és Széchenyi István kapcsolata ## Vasi Szemle, 62. évf. 1. sz. (2008) (elektr. változat: vasiszemle.hu) > ld. Felsőbüki Nagy Pál
  • Büki Újság, IX. évfolyam 7. szám (2007) ## Polgármesteri Hivatal Bük (p. 8) (elektr. változat: buk.hu) > ld. 2000-es évek felújításai
  • Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – 2001. évi népszámlálás: nepszamlalas2001.hu
  • Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – Magyarország helységnévtára, 2018: ksh.hu
  • Wikipédia (Bük, Acsád, Locsmánd, reformáció, ellenreformáció)
  • A büki templom harangjairól (Szent Kelemen Plébánia) # szentkelemenbuk.hu
  • Plébániai leltárak leiratai (Szent Kelemen Plébánia); 1960, 1970, 1980, 1990, 2000
  • Sándyné Wolf Katalin – Bük R.K. templom kutatási beszámoló (Bp, 1972. december)
  • Sándyné Wolf Katalin – Műemléki felmérés tervrajzai (Bp, 1972. december)
  • Fotók: Kovács Szilárd (Szent Kelemen Plébánia), Csepregi Tibor (Bük Város Önkormányzata, Büki Gyógyfürdő Zrt.)
  • Alaprajz: Cartographia (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 619. szám, 1999)