A büki római katolikus templom története I.

 

Az iparosodás korszakától napjainkig

1869-ben megnyílt a helyi cukorgyár, jelentős demográfiai növekedést okozva a következő évtizedekben a településen, és tovább növelve a katolikus vallásúak számát.

1871-ben a templomban többek közt új sekrestye épült, és a berendezést is megújították. Ennek (valamint az 1750-es években történő korábbi nagyszabású renoválásnak a) következtében számos középkori részlete pusztult el az épületnek (vagy legalábbis eltakarásra került).
1938-ban, a kettős szentév alkalmából (Eucharisztikus világkongresszus és Szent István halála 900. évfordulójának összekapcsolása) a pécsi Angster-műhelyből származó egymanuálos orgonával gazdagodott a templom, melynek 4000 pengős költségét a hívek adományaiból adták össze.

A két világháború idején magán a településen, szerencsére jelentős harci cselekmények nem zajlottak. Meglehet, 1945. márciusában a visszavonuló németek felrobbantották például a település vasúti hídjait, a szovjet csapatok átvonulása előtt. A “felszabadító” sereg katonái, megérkezvén több áldozatot is hagytak maguk után.
A két világháború elhunytainak az 1926-ban felavatott hősi emlékmű állít emléket, melyet a templomparkban helyeztek el.
A templomot, illetve az egyházközséget ért tárgyi veszteségek: a második világháború során a katolikus és az evangélikus templom egy-egy harangját rekvirálták. Még 1944. májusában kellett beszolgáltatni azokat, hogy hadianyagot készítsenek belőlük. A templompark egyik szögletében álló, pestisjárványt követően – 1711-ben hálából állított, szőlőindás oszlopra helyezett Immaculata-szobor pedig a szovjet bevonulás napjaiban összetört.

1972-ben sor került a templom tatarozására, és ezzel együtt régészeti feltárására (1973, 1979). A restaurálás során a román kori részletek kihangsúlyozása volt a cél.

1999-ben teljes felújításon esett át az orgona. 2005-2006-ra szükségessé vált a tetőszerkezet javítása, valamint a fedőcserepek cseréje, de megoldásra várt a csapadék elvezetése is a templom falaitól, melyet a külső homlokzat felújítása követett. Ezt követte a belső falfelületek restaurálása és átfestése 2007-ben, illetőleg a sekrestye kisebb átalakításon esett át. A felújításokhoz gyűjtött adományok révén vált lehetővé az is, hogy a déli fal mellé áthelyezett szőlőindás oszlopon, az összetört Szeplőtelen Fogantatás szobor helyére is újat készíttessen az egyházközség. Az új műalkotás a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, karjában egyszülött fiával.

2016-17-ben a templom lábazatának szigetelésére került sor, valamint talajvíz- és csapadékvíz elvezető rendszert alakítottak ki – meggátolandó a falak további vizesedését, a falazat mállását. A templom előtti régi kövezetet és a templom körüli földutakat egyúttal térburkolattal fedték le ezt követően, melyet 2020-ban a templompark térkövezése, átalakítása követett.

“A XX. század tapasztalata az, hogy Bük vallási élete némileg szürkébb s a falu szellemi légköre némileg világiasabb (volt) több környező településhez, így például Csepreghez vagy Bőhöz képest. Valószínű, hogy a korábbi korokra is igaz ez. A vallási kettősségen túl oka lehet a falu földrajzi és közigazgatási, valamint társadalmi megosztottsága, amely különösen a kapitalizmus korában, a cukorgyári munkásság megjelenésével ötlik szembe. … Mindezek ellenére a katolicizmus nem kicsiny súllyal van jelen a falu történetében.”… Ebben “nem lebecsülendő szerepet játszottak olyan emberi tényezők is, mint például a magas színvonalú kántori szolgálat s egyes bükiek áldozatos hűsége. … Az egyházközség belső energiáit jellemezheti, hogy számos jeles papot és apácát nevelt s bocsátott ki kebeléből.” – Írja Gyurácz Ferenc, a Száz Magyar Falu Bükről szóló kötetének szerzője, a Vasi Szemle főszerkesztője a helyi vallási életről.

Egyházszervezetileg településünk és a környező falvak, az államalapítás korszakától a mai napig a győri egyházmegyéhez tartoznak. A 2007-ben városi rangot elnyerő Bük 2011-es népszámlálási adatai: 3425 lakosából 52% vallotta magát katolikusnak, 11% evangélikusnak, 1.5%-a pedig reformátusnak. A lakosság 7% -a nem tartozik vallási felekezethez saját bevallása szerint, több mint negyedük pedig nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésre. (2001-ben még 75% volt a katolikusok, illetve mintegy 17% az evangélikusok aránya, és csak a helyiek 4%-a nem adott választ erre kérdésre.)

>> Templom történet II. – a régészeti feltárás eredményei, szobrok és festmények

Irodalomjegyzék
  • Mezősiné, dr. Kozák Éva – A büki rk. templom ## Büki római katolikus egyházközség, Nagy József plébános, 1989
  • Lapidarium Hungaricum, Vas megye műemlékeinek töredékei 1. ## Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002 (szerk. Lővei Pál) (elektronikus változat: hungaricana.hu; kiadja az Országgyűlés Hivatala)
  • Gyurácz Ferenc – Száz magyar falu könyvesháza, Bük ## Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2000 (eletronikus változat: arcanum.hu; Arcanum Digitális Tudománytár)
  • Szabó József – Bük ## Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal, dr. Molnárné Butty Edit, 1979
  • Szabó József – In memoriam büki hősök és mártírok a második világháborúban ## Büki Polgármesteri Hivatal, dr. Szele Ferenc, 1995
  • A Győri Püspökség Körlevelei, 1938 ## Győri Egyházmegyei Levéltár (eletronikus változat: hungaricana.hu; kiadja az Országgyűlés Hivatala)
  • Németh Sándor – Bük első írásos említése  ## Vasi Szemle, 2015 (eletronikus változat: vasiszemle.hu)
  • Kiszely István – Az ősmagyarok hitvilága ## Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem jegyzete, 2007 (elektronikus vátozat: mek.oszk.hu)
  • Wikipédia szócikkek (Bük, Acsád, Locsmánd)
  • Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – 2001. évi népszámlálás: nepszamlalas2001.hu
  • Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – Magyarország helységnévtára (2018): ksh.hu