Településtörténet és a helyi vallási élet

Ugrás a cikk első oldalára

A büki templom madártávlatból

A 2020-ban felújított templompark madártávlatból (Fotó: Csepregi Tibor)

Az iparosodás korszakától napjainkig

1867-ben a cukorgyár létesítésével Bükön is megjelent a nagyipar, köszönhetően a Sopron–Nagykanizsa vasútvonal (1865) kiépítésének. A gyár létrejötte jelentős demográfiai növekedést okozott a következő évtizedekben a településen, és tovább növelte a katolikus vallásúak számát. (13)

A 19. században a templom épületében újfent jelentős változtatások történtek. A nagyméretű, Szent Kelemen pápát ábrázoló 1861-es festményt a szentélyben az ekkortájt egyre nagyobb elismerésnek örvendő Storno Ferenc alkotta meg. Mintegy tíz évvel később pedig szintén a Sopron városában élő restaurátor, festőművész tervei alapján készült el az ékes, neogótikus stílusú új főoltár (1872) is. Előtte az északi oldali sekrestyét elbontották, és a déli oldalon építettek fel hasonló céllal egy helyiséget. Egyben oratóriumként is szolgált, melyben előbb a templom patrónusai, később – a kommunizmusban – az árgus szemek elől elrejtezni kívánó vallásos emberek (pl. a tanítók) foglaltak helyet. A szószék feljárata is innen nyílott. A szentély középkori ablakait is átalakíttatták – áthelyeztették, és azokba két új, ólmozott üvegablakot (1871) készíttettek a főoltár kétoldali megvilágításához. Alkotójuk a szintén Sopronhoz köthető Wilfing József volt. A baloldali (északi) mellékkápolna keresztelőkútja szintén ebből az időből származhat. Végül 1874-ben új padokkal bővítették a hajóteret.

1938-ban, a kettős szentév alkalmából (a Budapesti Eucharisztikus Világkongresszus és Szent István király halála 900. évfordulójának összekapcsolása) a pécsi Angster-műhelyből származó egymanuálos orgonával gazdagodott a templom, melynek 4000 pengős költségét a hívek adományaiból adták össze. Az eucharisztikus világkongresszus a római katolikus egyház rendszeresen megrendezett, világméretű eseménysorozata, melynek célja az Oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése. Miután a kongresszus megrendezésének éve éppen egybeesett államalapító szent királyunk halálának 900. évfordulójával, a két esemény ünneplését összekötötték. Ennek megfelelően, az ország szinte valamennyi települése, egyházközsége komoly előkészületeket tett és áldozatokat hozott e rangos események méltó módon való megünnepléséhez. A Győri Egyházmegye Levéltárában megőrzött körlevelek tanúsága szerint a szomszédos Bő például miseruhákat készíttetett, valamint kultúrházára költött el komolyabb összeget, Csepreg pedig a templom restaurálására – hajójának átalakítására szavazott meg 40.000 pengőt. (14)

A templom orgonájának 4000 pengős ára közelítőleg megegyezett 1 kg törtarany árával az 1938-as évben (~4400 pengő). Az 1930-as években egy drágább zseblámpa 1, egy elektromos vasaló 10, egy Leica fényképezőgép 340, egy átlagos ebédlő komplett berendezése 360-680 pengőbe került (korabeli árkatalógusok alapján). Egy középosztálybeli, középiskolai tanár átlagos fizetése a fővárosban 1928 körül évi 4-5000P (egyetemi tanár ennek dupláját is megkereshette), egy acélöntőé 2500P (jól kereső szakmának számított), míg egy konyhalegényé csak 950P volt. Kétkezi munkások évi átlagbére nagyságrendileg 1500 pengő körül mozgott ez idő tájt. (Az 1929-es nagy gazdasági világválság után a fizetések számottevően estek vissza, pl. 1938-ban mintegy -20%-kal jártak a korábbi szint alatt). Mai árfolyamon, 2020 novemberében egyébként 1 kilogrammnyi 14 karátos törtarany kb. 10 millió Ft-ot ér. (15, 16, 17)

A két világháború idején magán a településen jelentős harci cselekmények nem zajlottak. Meglehet, 1945 tavaszán a visszavonuló németek felrobbantották például a település vasúti hídjait a szovjet csapatok átvonulása előtt, és ennek következtében a templom tetőszerkezete és az ablakok is megsérültek. A „felszabadító” sereg katonái, megérkezvén több áldozatot is hagytak maguk után. A két világháború elhunytainak az 1926-ben felavatott hősi emlékmű állít emléket (1988 óta találjuk rajta külön a II. világháború áldozatainak emléktábláját), mely ma is a templompark központi eleme. (18)

A templomot, illetve az egyházközséget ért tárgyi veszteségek: a két nagy világégés során a hadiipar okozta nyersanyaghiányt orvosolandó szinte minden templom elveszítette egy vagy több harangját. A harangok készítéséhez általánosan használt ötvözet (harangbronz; az ágyúöntés ideális alapanyaga is századok óta) ugyanis jól felhasználható volt hadieszközök gyártásához. Az I. vh. során 1916 nyarán a katolikus templom két, az evangélikus pedig egy harangját szolgáltatta be a megadott súlykvótának megfelelve. Későbbi miniszteri rendelet egyébként a templomi cin orgonasípok elszállítását is kilátásba helyezte, erre viszont már nem került sor a háború befejeződésével. A II. vh. éveiben újfent szükségessé vált az egyházközségek felszólítása harangjaik önkéntes módon való felajánlására a hadi- és fegyveripar igényeinek kiszolgálása érdekében. 1944-ben a hívek adományaiból már pótolt harangok közül ezúttal egyet rekviráltak a rendeletnek eleget téve a katolikus templomból, (és egyet az evangélikusból). → Bővebben a harangokról: link

A szovjet bevonulás napjaiban Radnóczi Ernő büki plébános, valamint az akkori kerületi esperes jelentéséből (1945. áprilisa és májusa) tudjuk, hogy ismeretlenek feltörték a templomot; felfeszítették a szentségházat (szétszórták a szentostyákat), géppisztollyal és hidegvágóval nyitották fel a sekrestyében lévő Wertheim-szekrényt, és eltulajdonítottak egy ezüst misézőkelyhet, ezenkívül pedig miseruhákat. Elhúzták a helyükről a mellékoltárakat is, emiatt pedig a templom Jézus Szíve szobra összetörött. Utóbbi sorsára jutott a templompark egyik szögletében elhelyezett, pestisjárványt követően 1711-ben hálából állíttatott (és a ma is meglévő szőlőindás oszlopra rögzített) Immaculata-szobor is. (19)

1957-ben kőolaj után kutattak Bük határában. Olajat ugyan nem, de a település számára annál is sokkal többet jelentő – ásványi anyagokban kiemelkedően gazdag – gyógyvízre bukkantak, mintegy 1 280 méter mélységben. Miután templomunk évszázadok óta a „vízfakasztó” Szent Kelemen pápa és vértanú tiszteletét hirdeti, nem nehéz párhuzamot vonni a hozzá köthető csodás eset, és a gyógyvíz helybeni feltörése között. Templomunk védőszentjéről nevezték el később az első számú kutat és az első számú medencét is.

A gyógyvíz egy csapásra megváltoztatta a település életét. Gazdasága motorját a mai napig is a fürdő és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások képezik, rengeteg embernek és családnak biztosít a környéken megélhetést. Ennek köszönhetőn léphetett feljebb rangját tekintve is: előbb nagyközséggé, majd 2007 óta (kis)várossá válhatott. A szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma tekintetében, minden évben a dobogó közelében találjuk a város nevét az országos statisztikában, ami jól jelzi, milyen sok turista fordul meg évről-évre a településen. Természetesen mindez a vasárnapi szentmisék „látogatószámára” is kihatással szokott lenni – főként persze a nyári időszakban, de a templomot felkereső hívek száma ettől függetlenül negatív tendenciát követ Bükön is.

1972-re szükségessé vált a templom tatarozása, és ezzel együtt sor került többéves munkával a régészeti feltárására (1972-1973, ill. 1978-1979 között). A kutatások sok meglepetést tartogattak, és fény derült a templom a feltételezettnél is korábbi eredetére, ezért a szakemberek kitűzött célja barokk és román kori részleteinek kihangsúlyozása lett a helyreállítás során. A szentély berendezése egyúttal teljesen megújult; a II. Vatikáni Zsinat liturgiára vonatkozó határozatai a büki templomban is éreztették hatásukat. A munkálatok 1980-ban fejeződtek be. A 17-19. századi átalakítások során sajnálatos módon számos középkori részlete semmisült meg a templomnak, amelyeket már nem lehetett pontosan rekonstruálni. A régi, 12-13. századi kisebb templomépület alaprajzának újraalkotása lehetetlenné vált a kutatók szerint.

1999-ben felújításon esett át az orgona, és Hertay Mária tűzzománc keresztúti stációival színesedett a templom hajója. A 2000-es évek elején a templom díszkivilágítást kapott, belül pedig újabb tűzzománc alkotásokkal gazdagították szentélyét. 2005-2006-ra szükségessé vált tetőszerkezetének nagyjavítása, valamint a fedőcserepek cseréje, de megoldásra várt a csapadék elvezetése is a templom falaitól, melyet a külső homlokzat felújítása követett. Ezután sor került a belső falfelületek javítására és átfestésére is 2007-ben, valamint a sekrestye belső átalakítására. A felújításokhoz gyűjtött adományok révén vált lehetővé az is, hogy a déli fal mellé korábban áthelyezett szőlőindás oszlopon az összetört Szeplőtelen Fogantatás szobor helyére újat készíttessen az egyházközség. Az új műalkotás a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, karjában egyszülött fiával. (20)

2016-17-ben a templom lábazatának szigetelésére került sor, valamint talajvíz- és csapadékvíz elvezető rendszert alakítottak ki – véglegesen meggátolandó a falak további vizesedését, a falazat mállását. A templom előtti régi kövezetet és a templom körüli földutakat egyúttal térburkolattal fedték. 2019-2020-ban a mintegy 1,5 hektáron elterülő templompark átalakítása következett; térkövezése és újrafásítása, valamint világításának teljes korszerűsítése.

Vallási élet

„A XX. század tapasztalata az, hogy Bük vallási élete némileg szürkébb s a falu szellemi légköre némileg világiasabb (volt) több környező településhez, így például Csepreghez vagy Bőhöz képest. Valószínű, hogy a korábbi korokra is igaz ez. A vallási kettősségen túl oka lehet a falu földrajzi és közigazgatási, valamint társadalmi megosztottsága, amely különösen a kapitalizmus korában, a cukorgyári munkásság megjelenésével ötlik szembe. […] Mindezek ellenére a katolicizmus nem kicsiny súllyal van jelen a falu történetében. […] Ebben nem lebecsülendő szerepet játszottak olyan emberi tényezők is, mint például a magas színvonalú kántori szolgálat s egyes bükiek áldozatos hűsége. […] Az egyházközség belső energiáit jellemezheti, hogy számos jeles papot és apácát nevelt s bocsátott ki kebeléből” – fogalmaz Gyurácz Ferenc, a Száz Magyar Falu Bükről szóló kötetének szerzője a helyi vallási élet kapcsán az ezredfordulón ebben a könyvében.

Egyházszervezetileg településünk és a környező falvak az államalapítás korszakától a mai napig a Győri Egyházmegyéhez tartoznak (ezen belül a büki egyházközség korábban a locsmándi főesperesség alá volt betagozva, ma pedig a soproni főesperesi, illetve a csepregi esperesi kerület fennhatósága alá sorolandó). A 2007-ben városi rangot elnyerő Bük 2011-es népszámlálási adatai: 3425 lakosából 52% vallotta magát katolikusnak, 11% evangélikusnak, 1.5%-a pedig reformátusnak. A lakosság 7% -a nem tartozik vallási felekezethez saját bevallása szerint, több mint negyedük pedig nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésre. (2001-ben még 75% volt a katolikusok, illetve mintegy 17% az evangélikusok aránya, és csak a helyiek 4%-a nem adott választ vallásossága kérdésében.) (21, 22)

A cikk folytatása: A régészeti feltárás eredményei, szobrok és festmények

Irodalomjegyzék

A történeti anyagot írta és szerkesztette:

Kovács Szilárd – PTT-tag, a honlap létrehozója és szerkesztője
2018-2022. (1. változat publikálása: 2018.05.08.)

A településtörténeti anyag legfőbb forrása:

  • Gyurácz Ferenc – Száz magyar falu könyvesháza, Bük ## Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2000 (elektr. változat: arcanum.hu; Arcanum Digitális Tudománytár)

További források:

  • Mezősiné Kozák Éva – A büki rk. templom ## Büki római katolikus egyházközség, Nagy József plébános, 1989
  • Mezősiné Kozák Éva – Bük (Műemlékek, 619. szám) ## TKM Egyesület, 1999
  • Lapidarium Hungaricum: Vas megye műemlékeinek töredékei 1. ## Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002 (szerk. Lővei Pál) (elektr. változat: hungaricana.hu; kiadja az Országgyűlés Hivatala)
  • Szabó József – Bük ## Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal, dr. Molnárné Butty Edit, 1979
  • Plébániai leltárak leiratai (Szent Kelemen Plébánia); 1960, 1970, 1980, 1990, 2000
  • Wikipédia (Bük, Acsád, Locsmánd, reformáció, ellenreformáció, várjobbágy, stb.)
  • A büki templom harangjairól (Kovács Szilárd) # szentkelemenbuk.hu
  • 1 Conversio Bagoariorum et Carantanorum (Salzburg, 870) ## Nótári Tamás tanulmánya és fordítása, Aetas, 2000 (elektr. változat: acta.bibl.u-szeged.hu) > ld. Ablánc temploma (pp. 109-110)
  • 2 Mezősiné Kozák Éva – A büki rk. templom kutatási eredményei ## Savaria – A Vas Megyei Múzeumok értesítője, 13-14. kötet, 1984 (elektr. változat: hungaricana.hu; kiadja az Országgyűlés Hivatala) > ld. régészeti leletek (p. 206)
  • 3 Gyurácz Ferenc – Száz magyar falu könyvesháza, Bük ## Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2000 (elektr. változat: arcanum.hu; Arcanum Digitális Tudománytár) > ld. kereszténység felvétele
  • 4 Kiszely István – Az ősmagyarok hitvilága ## Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem jegyzete, 2007  (elektr. változat: mek.oszk.hu) > ld. kereszténység felvétele
  • 5 Németh Sándor – Bük első írásos említése ## Vasi szemle, 69. évf. 4. sz., 2015 (elektr. változat: vasiszemle.hu) > ld. 1265
  • 6 Németh Sándor – Települési önkormányzás egy kisváros, Bük példáján ## Comitatus, 25. évf. 219. sz. (2015. ősz-tél) (elektr. változat: epa.oszk.hu) > ld. a három bük egyesülése (p. 67)
  • 7 Vanyó Tihamér – A katolikus restauráció Nyugatmagyarországon ## Haladás Könyvkiadóvállalat, 1928 (elektr. változat: mandaonline.hu) > ld. török átnyomulása (p. 30)
  • 8 Pannon enciklopédia – A magyarság kézikönyve ## Pannon Könyvkiadó, 1993 (elektr. változat: arcanum.hu; Arcanum Digitális Tudománytár) > ld. reformáció
  • 9 Nádasdy III. Ferenc, gróf története (2013) ## nadasdymuzeum.hu > ld. rekatolizáció
  • 10 Csóka József – Dr. Németh Sándor – Sági Ferenc – Bük város monográfiája ## Bük Város Önkormányzata, 2016 > ld. templomtorony, 1386
  • 11 Egy kedvelt fürdőhely: Bük ## Népújság, 1985. augusztus 27. 200. szám (elektr. változat: hungaricana.hu; kiadja az Országgyűlés Hivatala) > ld. Felsőbüki Nagy Pál (p. 5)
  • 12 Galambos András – Felsőbüki Nagy Pál és Széchenyi István kapcsolata ## Vasi Szemle, 62. évf. 1. sz. (2008) (elektr. változat: vasiszemle.hu) > ld. Felsőbüki Nagy Pál
  • 13 Hetyéssy István – Bük község monográfiája ## Bük Város Önkormányzata, 2015 (elektr. változat: konyvtarbuk.hu) > ld. vasútvonal, cukorgyár
  • 14 A Győri Püspökség Körlevelei, 1938 ( pp. 41-47) ## Győri Egyházmegyei Levéltár (elektr. változat: hungaricana.hu; kiadja az Országgyűlés Hivatala) > ld. 1938
  • 15 Botos János – A pengő megsemmisülése, a forint születése 1938–1946 (Múltunk 2016/1) ## Napvilág Kiadó Kft. (elektr. változat: multunk.hu) > ld. pengő értéke (p. 162)
  • 16 Ártörténet (artortenet.hu) > ld. 1930-as évek árai
  • 17 Szabolcs Ottó – Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében (Tanulmányok Budapest Múltjából 15.) ## Akadémiai Kiadó, 1963 (elektr. változat: epa.oszk.hu) > ld. 1920-as évek fizetései (pp. 599-630)
  • 18 Szabó József – In memoriam büki hősök és mártírok a második világháborúban ## Büki Polgármesteri Hivatal, dr. Szele Ferenc, 1995 > ld. hősi emlékmű (p. 30)
  • 19 Perger Gyula – Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 ## Győri Egyházmegyei Levéltár, 2005 (elektr. változat: hungaricana.hu; kiadja az Országgyűlés Hivatala) > ld. bük (pp. 66-68)
  • 20 Büki Újság, IX. évfolyam 7. szám (2007) ## Polgármesteri Hivatal Bük (p. 8) (elektr. változat: buk.hu) > ld. 2000-es évek felújításai (p. 8)
  • 21 Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – 2001. évi népszámlálás: nepszamlalas2001.hu
  • 22 Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – Magyarország helységnévtára, 2018: ksh.hu
  • Fotók: Kovács Szilárd (Szent Kelemen Plébánia), Csepregi Tibor (Bük Város Önkormányzata, Büki Gyógyfürdő Zrt.)
  • Alaprajz: Cartographia (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 619. szám, 1999)