Bizony, jól olvastad… az ördög részt vesz a szentmisén. Ott volt az utolsó vacsorán, Júdás szívében rejtőzve. Ott találod ma is a templomban, a padsorok között. Suttogva, alattomban tereli el gondolatainkat. Büszkeséget, gőgöt szít. Gúnyt űz a csendből és az imából.
Ne csak legyél ott a misén, legyél a részese!
Pontról pontra idézi neked a Szentírást. Jobban, mint a legtöbb keresztény. Kívülről, betéve tudja az imákat. Tüzetesen figyeli ő is a pap minden mozdulatát, ahogy kezébe veszi a kelyhet vagy a paténát, de soha nem borul térdre imádságban. Mindannyiunknál jobban tisztában van vele, hogy Krisztus megmutatkozik ott előttünk valóságosan a templom oltárán, de ő… képtelen őt szeretni. Szíve helyén üresség tátong.
Lássuk be, a szentmisén való részvétel önmagában senkit nem tesz szentté. Az ördög ott volt akkor, amikor Jézus az embereknek prédikált. Ott volt, amikor keresztre feszítették. Ott volt a sivatagban is, hogy megkísértse Őt.
A jelenlét engedelmesség nélkül lázadás, a részvétel megtérés nélkül képmutatás. Habár sokan ott vagyunk a szentmisében, a szívünk sokszor rideg és kemény. Telefongörgetés, csendes ima helyett pletyka és szóbeszéd. Így számunkra az Eucharisztia csodája közönséges rituálé lehet csupán.
A szívében igaz hívő azonban Isten házában a szeretettől megremeg, mert érzi és tudja, hogy a szentélyben az oltárnál az egész mennyország, angyalok kara hajol ott meg.
Ne csak legyél ott a misén, legyél a részese!
Ne csak némán nézz körbe-körbe, hanem imádságban elmélyülve!
Az ördög részt vesz a szentmisén.
De ő soha nem fogja elismerni és kimondani: „én Uram, én Istenem”; valóságosan vagy ott jelen!
Forrás: Szent Kelemen Plébánia / Catholics Online Class
Illusztráció: Bing Image Creator
