2018. július 07-én, szombat délután 3 órakor kezdődő aratási szentmisén megtelt a templomunk. Nagyon sokan jöttek össze, fiatalok és idősebbek távolabbi és közeli falvakból ünnepi népviseletbe öltözve, valamint helyi aratók, ünneplők.
A szentmisét Jász László plébános úr celebrálta. A szentmise bevezetőjében így imádkozott: „Istenünk, aki a földet mindenhatóságoddal teremtetted és gondviseléseddel minden jóval betöltötted, majd az embernek adtad művelésre, hogy termése az övé legyen: azzal táplálja és tartsa fönn életét. Amikor megköszönjük Neked bőkezűségedet, az evangélium szavai szerint azt is tanuljuk meg, hogy először a Te országodat és igazságodat keressük, és akkor Te minden szükségeset megadsz hozzá nekünk….”
A szentbeszédben az olvasmányból Ámosz próféta (Ám 9,11-15) szavaira utal vissza: az eljövendő messiási időkről jövendöl: „Szavai alkalmazhatók annak kezdetére, de annak beteljesedésére is. Aratás, szüret, az elvégzett munka gyümölcsének élvezete, öröme – ezekkel szemlélteti a végső jutalmazást, a békét. … A földművesek és a szőlőművesek a gazdag termés reményében fáradnak, a remény élteti őket, hogy nem dolgoznak hiába – hirdeti a próféta. …” Bennünket is ez a remény éltet a föld megmunkálását, a magvetést követően, türelmesen kivárni, míg a gabona beérik, és az aratók betakarítják a kenyérre valót. Az Úr az, aki a földből táplálékot ad nekünk, hogy életünket fenntartsuk, ezért hálát kell adnunk a mindennapi betevőért. „És amikor kezünk munkájára áldást kérünk az Úrtól, ne feledjük, hogy életünkben nekünk az igazságosság és a szeretet gyümölcseit kell teremnünk.”
A szentmise végén plébános úr megáldotta az aratók munkaeszközeit és a hívők közösségét.
Pócza M. Gabriella
