Jézus nem az emberi elvárásoknak akar megfelelni és nem olyan ígéreteket tesz, amelyeket az emberek szívesen hallanának, hanem egy magasabb rendű igazságot hirdet, az üdvösség útját tanítja, azt közvetíti felénk, amit a mennyei Atya bízott rá.
Lélekerősítő könyörgés XI. Kelemen pápától (1649–1721), mely segíthet legyőzni emberi gyengeségeinket.
Jézus édesanyja figyel életünkre, észreveszi, ha olyan szükséghelyzetbe kerülünk, amit a magunk erejével nem tudunk megoldani.
Jézus egységben van az Atyával, az ő jelenlétében él, soha nem szakad el tőle. Bármit tesz vagy tanít, azt az Atyával való egységben teszi, az Atya akaratát teljesíti, az Atyának való engedelmesség indítja őt a cselekvésre és az emberek tanítására.
A mai ünnepnek, Urunk epifániájának a legfontosabb tanítása, hogy ne sajátítsuk ki magunknak Krisztust, hanem mutassuk meg és közvetítsük az ő szeretetét minden embernek.
A názáreti ház titka az, hogy lakói egyenként és együtt is elsősorban a magasságbeli Istennél vannak otthon, s így otthont tudnak egymásnak is nyújtani.
Istennek nem drága ajándékokra vagy nagy ígéretekre van szüksége, hanem szívünk megtérésére. Adjuk tehát neki bűneinket, valljuk meg, hogy engedetlenek voltunk, hogy ő megtisztítsa szívünket, eltörölje bűneinket.
Mondhatjuk, hogy az emberiség történetének a legszebb pillanata az, amikor Isten Fia megszületik erre a világra. Kitüntetett nap, igazi ünnep számunkra.