Szent II. János Pál pápa – a családok, a katolikus ifjúság, a Krakkói főegyházmegye és a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó védőszentje – születésének centenáriumát ünnepeljük. Képgalériával elevenítjük fel életét és misszióját.
16.
→ Személyisége spontán, a világra nyitott volt, aki mindig az igazi találkozásokra várt, amelyet nem protokoll vagy a hivatalos keretek határoznak meg.
17.
→ Nyilvános szereplései alkalmával gyakran felelt egyszer-egyszer tréfásan a tömegnek. Egy alkalommal például félúton megszakította a homíliát, és azt mondta: „a többit majd elolvassátok a holnapi L’Osservatore Romanóban” – a szentbeszéd további része ezután pedig már improvizáció volt. A privát életben néha még a pantomim műfajából is előhúzott valamit…
18.
→ „A rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság! Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége […]. Ugyanis az Üdvözlégy Mária szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő eseményei. […] s eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal – mondhatnánk – az Ő Anyjának szívén keresztül. Ugyanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e tizedeibe mindazt, ami egy személy, a család, a nemzet, az Egyház és az emberiség életét alkotja. Az egyéni gondokat, a felebarát, s különösen a hozzánk, a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Így a rózsafüzér egyszerű imádsága adja az emberi élet ritmusát.” (Szent II. János Pál pápa)
19.
→ Teréz anyának a szegények sorsáról, illetve a gazdagok felelősségéről vallott nézetei II. János Pál pápa gondolkodásában is fontos helyet foglaltak el, ezért is szövődtek kivételes baráti szálak a szerzetesnővér és a Szentatya között.
1986. február 3-án, Kalkuttában meglátogatta a Szeretet Misszionáriusainak házát. Teréz anya élete legszebb napjának nevezte e látogatás napját, a Szentatya pedig így fogalmazott: „a Nirmal Hriday a remény otthona. Olyan ház, amely a bátorságon és a hiten alapszik, olyan ház, ahol a szeretet uralkodik. A Nirmal Hridayban az emberi szenvedés misztériuma találkozik a hit és a szeretet titkával. És ebben a találkozásban az emberi lét legmélyebb kérdései érthetővé válnak.”
20.
→ A pápa egy koalamaci társaságában Ausztráliában. Remekül tudott építeni színészi múltjára és tehetségére, kiválóan beszélt, nagy tömegek előtt is képes volt úgy szólni, hogy hallgatósága azt érezze, személyesen szólít meg mindenkit. Közvetlen stílusa és jól felépített, profi médiaszereplései révén az egyház új arcát mutatta.
Az állatokról azt mondta egyszer, hogy belőlük sem hiányzik az „isteni pára”.
