2020. augusztus 16. Évk. 20. vasárnap (A)

Mindannyian tele vagyunk előítéletekkel. Sokszor nem is alaptalanul. De jogunk van megtagadni szeretetünket bárkitől is, ha segítségre szorul? Jézus próbára teszi a föníciai asszony hitét, egyúttal leckét ad tanítványainak is, hitből és bizalomból. Hogy tetten érjék magukban az előítéleteket más népekkel, más emberekkel szemben.

Az ima erejeAbban az időben: Jézus továbbhaladt, és Tirusz és Szidon vidékére vonult vissza. És íme, jött egy arra lakó kánaáni asszony, és kiáltozva kérte: „Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz szellem!” Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá tanítványai, és arra kérték: „Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk!” Jézus kijelentette: „Az én küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól.” Ám az asszony odajött, és leborult előtte e szavakkal: „Uram, segíts rajtam!” Ő így válaszolt: „Nem való elvenni a gyerekek kenyerét és odadobni a kutyáknak!” Mire az asszony: „Igen, Uram, de a kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról!” Erre Jézus így szólt hozzá: „Asszony! Nagy a te hited! Legyen úgy, amint szeretnéd!” És a lánya meggyógyult még abban az órában. [Mt 15,21-28]

Elmélkedés

Isten nem tud „ellenállni” a bizalomnak

Érdekes esetről számol be Máté evangélista. Jézus szóba áll egy pogány/nem zsidó asszonnyal. A Dél-Föníciából származó, a mai Szíria területén élő kánaánita asszony leánya megbetegedett. Meglepő a történetben, hogy eleinte Jézus semmi áron nem akarja meggyógyítani a pogány asszony lányát. Ismeri a rabbinikus hagyományt, amely szerint „aki pogánnyal étkezik, kutyával étkezik”. És „ugratva”, szinte már provokálóan azt mondja neki: „Nem helyes elvenni a gyerekektől a kenyeret, s odadobni a kutyáknak!” Az asszony azonban nem sértődik meg, „veszi a lapot” és még hevesebben könyörög, replikázik: „a kiskutyáknak is jut az asztalról lehulló falatokból!” A jóságos, szelíd és alázatos szívű Jézus eleinte szóra sem méltatja, sőt egyenesen elutasítja, ráadásul kutyának nevezi a pogányokat? Hogyan lehetséges ez?

Jézus próbára teszi a föníciai asszony hitét, hogy leckét adjon tanítványainak hitből és bizalomból. Hogy tetten érjék magukban az előítéleteket más népekkel szemben. Hogy alázatossá váljanak kiválasztottságuk ellenére. A Mester elutasítja a nacionalista önelégültséget. Ki akarja gyógyítani apostolait téveszméikből. Amikor látja, hogy ez az asszony továbbra is rendületlenül bízik benne, azt mondja: legyen úgy, ahogy szeretnéd. Az asszony nagyon szeret, hisz édesanya, ezért tud hinni Isten szeretetében. Hit és szeretet összeér, sőt ugyanaz. A kirekesztő gyűlölet pedig nagy valószínűséggel hitetlenség.

A szeretet és a hit nem irányulhat senki ellen… Ezért érdemes felülvizsgálnunk előítéleteinket és téveszméinket nekünk is: ilyenek a színes bőrűek, a más felekezetűek vagy vallásúak, ilyenek a cigányok, a románok, a zsidók, a rendőrök, a papok, a politikusok, iszlám, sárga veszedelem… Mindannyian tele vagyunk előítéletekkel. Legtöbbször nem is alaptalanul. De jogunk van megtagadni szeretetünket bárkitől is, ha segítségre szorul?

Nagypéntek óta az egyház az új választott nép. Nincsenek előjogai senkinek. Jézus Krisztusban Isten titokzatos üdvrendje szerint mindenkit meghív az üdvösségre. Mindenki a „választott néphez” tartozik, aki elfogadja őt. Nem lehet terhünkre senki csak azért, mert más a véleménye vagy a bőrszíne. Tetten kell érnünk előítéleteinket, fülön kell csípnünk és lerombolnunk őket magunkban, hogy – alkalomadtán másokon keresztül is – készek legyünk befogadni Isten irgalmát.

A kánaáni asszony elérte célját: gyermeke meggyógyult. Egy beteg kislány édesanyjának saját egészségénél, jóléténél is fontosabb gyermeke élete. Ezért könyörgött, ezért volt képes megalázkodni és küzdeni a végsőkig. Nem a jussát kérte, hanem rendíthetetlen hittel közeledett a Mester felé. Isten pedig nem tud „ellenállni” a bizalomnak. Aki ilyen szívós hittel imádkozik hozzá, azt meghallgatja. Csak a megátalkodott emberen nem fog a kegyelem…

Imádság

Mindenható Istenünk! Te mindenkit meghívsz a veled való közösségre és senkit sem zársz ki szeretetedből. Minden embernek felkínálod az üdvösséget és megmutatod, milyen úton érhetjük azt el. Egyedül mi, emberek zárhatjuk ki magunkat azzal, ha elutasítunk téged, megtagadjuk a neked való engedelmességet és semmibe vesszük törvényeidet. Hálásak vagyunk azért, hogy minden embernek, nekünk is és minden embertársunknak megadod a segítséget ahhoz, hogy üdvözüljünk.


Forrás: 1. Sebestyén Péter (Peterpater.com) 2. Horváth István Sándor (Evangélium365)
Kép: n.a. (internet)