Augusztus 20-án városunk szülötte, Csóka Gáspár bencés atya celebrálta a szentmisét a büki templomban államalapító Szent István királyunk ünnepe alkalmával, valamint újmiséjének 60. évfordulója kapcsán.
Első szent királyunk, hazánk fővédőszentje ünnepén gyémántmisét ünnepelhetett plébániatemplomunk katolikus közössége. Képviseletünkben, illetve a népes számban megjelent Csóka-család nevében Csóka Gábor, Plébániai Tanácsadó Testületünk elnöke, valamint a ministránsok köszöntötték a jubiláló atyát a szertartás elején.
Mindaz, aki hallgatja tanításomat és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette (Mt 7,24).
Gáspár atya hálaadó szentmiséje szentbeszédében az evangéliumhoz és Szent István királyunk életéhez kapcsolódva arra emlékeztetett, hogy életünkben ezerféle hatás ér bennünket; ma is különböző eszmei és ideológia áramlatoknak a forgószelében kell megállnunk. Láttunk és látunk eltűnni, összedőlni biztosnak látszó eszméket, ugyanakkor van, aki dacolni tudott és tud a nehézségekkel, az erőszakkal, a történelem viharával szemben – még ha látszólag gyengének és erőtlennek is tűnhet számunkra: az, aki sziklára építette a házát. Sürgető feladatként áll előttünk, hogy a magunk életét, építményeit is megvizsgáljuk. Meg kell néznünk, valóban szikla-e az, amire az egyén, a család, a közösség, az egész társadalom az életét építi. Milyen talajon állunk? Nem vagyunk-e tévedések áldozatai? Szikláinkat nem csak magunk gondoljuk-e szilárdnak, és valójában csak homokon állunk…
Szent István királyunkat a Krisztusra építés, a hit kockázatának a vállalása tette képessé arra, hogy a magyarokat, a rábízottakat a számukra megszokott pogányságból – sokaknak az ellenállása mellett – a krisztusi hitre vezesse el. Ez a szilárd alap akkor sem omlott össze, amikor élete végén biztosítani szerette volna, hogy műve fiával folytatódhasson, de a gondviseléstől nem kapta meg ezt a biztosítékot. A bizonytalan jövő küszöbén is hittel tekintett az egyetlen szilárd pontra; Krisztusra, és teljes bizalommal ajánlotta fel országát Krisztus édesanyjának, a Boldogságos Szent Szűznek. A legvégső szilárd ponthoz, hite szilárd sziklájához kapcsolta a maga – és országa sorsát, ezzel biztosította, hogy népünk fennmaradhasson, nagy néppé válhasson.
Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké (Zsid 13,8). Aki a hite révén hozzá kapcsolja az életét, az megtapasztalja, hogy sziklára építkezett. Aki a hitét sziklára alapozza, tudja, hogy a gyógyító Krisztus erősebb, mint a betegség; tudja, hogy Ő a feltámadás és az élet – azaz több, mint a halál és a pusztulás; és Ő az örök bíró – azaz több, mint az emberi igazságtalanság.
A szentbeszédet követően került sor az új kenyér megáldására, amelyet a szertartásokat követően végül el is fogyasztottak az ünnepi esemény résztvevői. A szentmise végén Gáspár atya gyémántmisés áldásában részesítette, majd évfordulós szentképpel ajándékozta meg a megjelent híveket.
Képek az eseményről:
Forrás és képek: Szent Kelemen Plébánia (Kovács Szilárd)
