📸 Régi-új főoltárunk megáldása, bérmálás

Április 15-én Veres András győri megyéspüspök a 10 órakor kezdődő főpapi szentmise keretében megáldotta a büki plébániatemplom átalakított szentélyét, valamint új mellékoltárát, egyúttal kiszolgáltatta a bérmálás szentségét fiataljainknak.

Egyházközségi kezdeményezésre az elmúlt év során merült fel a gondolata, hogy művészeti értéke és esztétikai szépsége okán az egykori főoltárat vissza kellene helyezni korábbi helyére, a szentélybe. Valamennyi szükséges egyházi és örökségvédelmi engedély birtokában végül az idei esztendő elején történhettek meg a szükséges munkálatok a korábbi főoltár “rehabilitálása” érdekében.

A büki Szent Kelemen plébániatemplom a 13. században épült (legrégebbi falmaradványai a kutatások szerint ugyanakkor a 12. századra datálhatóak). Az épületbelső a 19. század utolsó harmadában nagyszabású átalakításokon esett át: a kegyúri család (Cserneki Markovics Gusztáv és neje, Daruvári Jankovich Klementina) költségén 1861-ben előbb új főoltárképet festettek meg a  „vízfakasztó” Római Szent Kelemen pápa tiszteletére, majd néhány esztendővel később, 1872-ben (egyebek mellett) tölgyfából új főoltárat is készíttettek a szentélybe. A templom védőszentjét ábrázoló nagyméretű oltárfestmény és a neogótikus stílusú főoltár is a Sopron városához köthető, eredendően svájci-olasz származású id. Storno Ferenc alkotásai, aki a század derekának-végének egyik legismertebb és legsokoldalúbb restaurátorává vált a történelmi Magyarország területén. Előbb rajzolóként és festőként lett ismert (tanult szakmájának, a kéményseprésnek gyakorlása mellett), a szakmai elismerést, a népszerűséget végül azonban az építészet területén – a romantikus historizmus szellemében – kifejtett munkássága hozta meg számára.

A templom régészeti feltárását a múlt század 70-es éveiben kezdték meg, s az első kutatások eredményei az Országos Műemlékvédelmi Felügyelet (OMF) figyelmét is kivívták; fény derült ugyanis az épület a feltételezettnél is korábbi (román kori) eredetére. Az OMF iránymutatásával folytatódó későbbi teljes körű feltárást, majd helyreállítást és átépítést követően a liturgikus tér, a szentély berendezését is megújították az évtized végéig – Vas vármegye, illetve a Győri Egyházmegye egyik legrégibb egyházi épületében. Ennek során a Storno-oltárt áthelyezték a déli oldalkápolnába.

Mindezek után, mintegy fél évszázadot követően, 2023-ban kerülhetett vissza tehát korábbi, megüresedett helyére az értékes, neogótikus stílusú tölgyfaoltár, melynek hármas tagolású retabuluma, aranyozott oltárképei Krisztus keresztre feszítésének ismert mozzanatát örökítik meg: „Asszony, íme, a te fiad”, „Íme a te anyád” (Jn 19,26-27), s melynek oltárfelépítményét ékes, jellegzetes gótizáló fafaragások díszítik.

A főoltár visszahelyezése szükségessé tette, hogy helyére az oldalkápolnába átkerülő (a római Szent Kelemen-bazilika falából származó kis kődarabot is magába foglaló) korábbi szentségtartó köré új oltárt készíttessen a büki egyházközség, amely épp a nagyhétre, a húsvéti ünnepekre készült el egy helyi vállalkozó, Marton Zsolt jóvoltából.

A különleges ünnep alkalmából – a régi-új főoltár, valamint az új mellékoltár megáldása mellett – püspök atya ugyanezen szentmise keretében 35 fiatalnak, köztük 7 felnőtt katekumennek szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. Az ünnep, a liturgia áhítatát a büki Clemens Madrigál Kórus segítette emelni.

Képek az ünnepről: